Nah, Petyával kapcsolatos tippem valamilyen szinten beigazolódott! :D Hívott nem rég, hogy elég nehezen élte át a mai napot,de volt dolgozni. És köszöni szépen a tegnapot. Hát őszintén szólva, van mit! Na de hátha meghozza áldozatkészségem a gyümölcsét! Lehet kicsit számító dolog ez...de nah... a remény hal meg utóljára! Majd holnap vagy holnap után találkozunk... mindenesetre várom. Jah, és mivel holnap megyek Debrecenbe az orvossal egyeztetni, mondta hogy írjak majd hogy mi volt, és vigyázzak nagyon magamra, mert most ő aggódik értem! :) Aranyos...

A másik... van egy nagyon kedves ismerősöm akinek a blogját olvasva találtam ezen versét! Nagyon szép, és nagyon okos dolgokat fogalmaz meg! Tehetséges! hozzám képest mindenképp! :)

A kudarc

A kudarc nem azt jelenti, hogy selejt vagyok,
Hanem azt, hogy nem arattam sikert.

A kudarc nem azt jelenti, hogy nem értem el semmit,
Hanem azt, hogy tanultam valamit.

A kudarc nem azt jelenti, hogy bolond voltam,
Hanem azt, hogy volt bennem hit a kísérletezéshez.

A kudarc nem azt jelenti, hogy dicstelenné váltam,
Hanem azt, hogy volt merszem próbálkozni.

A kudarc nem azt jelenti, hogy nem értettem a lényeget,
Hanem azt, hogy valamit másképp kell csinálnom.

A kudarc nem azt jelenti, hogy alábbvaló vagyok,
Hanem azt, hogy nem vagyok tökéletes.

A kudarc nem azt jelenti, hogy elvesztegettem az időt,
Hanem azt, hogy van ürügyem az újrakezdéshez.

A kudarc nem azt jelenti, hogy fel kell adnom,
Hanem azt, hogy még jobban kell igyekeznem.  

A kudarc nem azt jelenti, hogy sohasem fog sikerülni,
Hanem azt, hogy türelmesebbnek kell lennem.

A kudarc nem azt jelenti, hogy Istenem, elhagytál engem,
Hanem azt, hogy Neked bizonyosan van egy jobb ötleted.

 

 

Na akkor most egy kicsit más téma...a barátság! :)

Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.
 Antoine de Saint-Exupéry

Azt mondják, hogy ha az embernek vannak barátai akkor mindene megvan... És hogy ez mennyire is igaz? Szerintem teljes mértékben!
Elmentem főiskolára, és úgy gondolom rengeteg barátot szereztem ott... belecsöppentem egy 14fős társaságba...eleinte iszonyat nagy volt az összetartás, de így év végére eléggé elklikkesedtünk. Én próbáltam, és most is próbálok mindenkivel jóban lenni és beszélgetni, érdeklődni hogylétük felöl... Mindenkit szeretek valamiért... Mankát azért mert egyedi a stílisa; Zsanit, mert szókimondó,és amugy csupaszív nőszemély; Alizt,mert óriási akaratereje és kitartása van; Tündit mert örült és nagyon hatalmas dumája van; Violát mert sokszor bénasága határtalan,mindent,és mindenkit képes kiborítani; Mariot,mert naivsága óriási,de imádnivaló; Csabit,mert nála több Mályi bort senki nem képes meginni; Lackót,mert ő a rangidős,de örök gyerek; Tomit, aki a kedd esti bulikban a szedvicsem egyik fele, és mindig benne van minden hülyeségben; Mátét,aki a legjobb fej lemezlovas,akit igaz hogy megbántottam,de egy csupaszív,és nagyon imádnivaló pasi, akkor is ha vannak néha idióta beszólásai; Jankát,mert neki se kell a hülyeségért a szoszédba menni,és mindig meghallgatja a szerelmi vagy lelki bajom,gondom;Susanne-t,mert nála segitőkészebb ember kevés van a földön,gyönygörű hangja van,amit csodálok,és hatalmas kiratása,pedig ő is kapott rendesen pofonokat az élettől.
 És még valaki, a legfontosabb személy a számomra ezen kis csapatban...Lillám! Lilla a sorstársam. Azt hiszem nagyon egyforma életutat jártunk be. Mint a család, mint a pasik terén. Mi ketten mindig megtaláljuk a nem megfelelő hím egyedet...de valahogy sohasem adjuk fel... az egyik megy...kivárunk, és jön a másik. Közben sírunk és nevetünk egyszerre... Lilla mindig erőt ad nekem, hogy talpon maradjak, vagy ha elesek, akkor segít felállni! Ő mindig ott van az elsők között, sőt, ő az első volt aki jött és mellém állt! Az az igazi barát aki ismer téged hogy milyen vagy valójában, és mégis szeret. Na ő ilyen! Vele megalapitottam az FHK, és az FHNNK neveztű klubokat (majd idővel h mik is ezek a mozaikok)...és mi ketten már tudjuk hogy milyen egyszerre háztartást vezetni és gyereket nevelni. Noha a gyerek nem a miénk, mi csak lelkes pesztrálkodó nagynénik vagyunk...de akkor is! Azt hiszem, mire oda kerülünk, hogy nekünk ez a mindennapjainkban feladat lesz, készen fogunk állni,és könnyebben vesszük az akadályokat. Lilla, soha nem kért számon hogy miért tettem ezt vagy azt...csak rávezet a dolgokra és tanácsot ad. Legtöbbször rájövök, hogy nem hülyeség amit mond,és próbálok alakitani a helyzetemen. Ő volt az aki buli végéig ott volt velem az egyik szórakozóhelyen, mert nekem bejött a Dj pasi, ő az aki rámszólt ha fel akartam adni valamit, ő volt az aki jól kiosztott miután eléggé sokat ittam,de akkor is "támogatott",és ő az aki benne van velem minden hülyeségben. Mindketten szókimondóak vagyunk, és mindenről szabadan, tabuk nélkül beszélünk... Mindennapi kapcsolatban vagyunk...az igazat megvallva szükségem van Lillára minden nap...ő mindenhez erőt ad nekem. Olyan emberek kedvesébe tartozik akiért bármit odaadnék, és tényleg bármit!  És remélem tudja, hogy nagyon szeretem őt,és nagyon fontos nekem! Ha minden jól megy, szeptembertől élettársak leszünk! :)
jha,ma segitett életem első karfiol levesének elkészitésében, igaz csak msn-en kersztül, de sikerült!!! :) I Love Lillám! :) Az anyukája is egy isteni nő lehet, remélem a közeljövöben megismerem őt is! :)
 Röviden Lilla:
"Társad a bajban, rosszban és jóban,
Magányodban, mélypontodban,
Napfényben, sárban, örömben, gyászban,
Szép napokban, vesztes harcban."

És egy másik "banda"... Szabi, Gabi, Zsolti, Ancika, és Juci... velük igazából december óta vagyok jóban... Szabi a vonatozós társam, aki mindig meg tud nevettetni, és rá is bármikor számithatok, Gabi, aki pasi létére kicsit szőke, de imádnivaló, Zsolti aki a szájába fújta a borotvahabot, csakhogy elkápráztassa a népet, Ancika, aki néha hisztis, de ha jó kedve van, iszonyat őrült, és Juci,akivel rájöttem, hogy a votka-energy drink nem a legjobb párositás... :)
És még van valaki...ő középiskola óta mellettem áll jóban, rosszban...bár a főiskola miatt elég keveset tudunk találkozni...ő a szivem kuglófjának egyetlen mazsolája, Nofin! :) (Talán kijelenthetem hogy 2 legjobb barátnőm van, ő és Lilla.)
Nofinnal 3 nyár lesz hogy együtt dolgozok, igy a nap nagy részét együtt töltjük...mindent megbeszélünk, mindenkit kibeszélünk...és hatalmasakat nevetünk. sajos a barátságunk meglazult a fősuli miatt, de nyáron erősitünk majd rajta... majd megint elkezdjük a szalonnasütős,iszogatós estéket,ahol a napi pletykákat is átvesszük... :)

Na igen, ők az én barátaim...iszonyat vegyes társaság... mindegyikőjünkben van valamilyen tulajdonság amilyen én is szeretnék lenni... Ma már tudom...nem ér semmit ha rengeteg pénzed van...ha nincsenek barátaid! Lehet néha összeveszel velük...de az igazi barát nem tud tartósan haragudni!

Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább... A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.
 Márai Sándor

Szia kedves blogomba tévedő!... :)

Egy barátnőmről ma tudtam meg, hogy van blogja... azt mondta, hogy eleinte ő is hülyeségnek gondolta,de utánna rájött, hogy talán segíthet ha kiírja magából az érzelmeit...hát én is megpróbálom... Bízom benne, hogy jobb lesz...

Hol is kezdjem?! Talán ott, hogy 2 hete szerdán felhívott egy srác, akit csak látásból ismertem, és a volt barátom barátja, hogy szeretne megismerni, és jó lenne találkozni. Belementem a dologba, hiszen nem volt közömbös a srác számomra... Szombatra beszéltünk meg randit, de addig is sokat beszéltünk telefonon. Nagyon kedves volt, és örültem, hogy talán olyasvalakit találtam aki majdnem anniyt tud beszélni mint én. :) Szombaton találkoztunk, megismertem a keresztszüleit, elmentünk discoba ahol a haverjait is megismertem...és minden jó volt. Másnap is találkoztunk...és mikor együtt voltunk, kettesben minden rendben volt. Kedves sms-ek,szép ígéretek... Egy hét alatt minden másnap találkoztunk, és minden rendben volt.
Viszont szombat óta valami megváltozott... szombat óta mikor hivtam vagy hívott mindig csak annyit mondott hogy majd csörög hogy mikor találkozzunk... Ma este fel sem vette a telefont. :( Gondoltam elmegyek sétálni a városba, hátha kitisztul a fejem... Sétáltam és a plus-nál megláttam amint egy csajjal beszélgetett. Elmentem mellette és még csak köszönni sem köszönt... pár perccel később hívtam, és nem vette fel szintén a telefont. :( Mikor megint arra mentem ő már nem volt ott, de a volt barátom biciklije ott volt...így nem volt nehéz rájönnöm hogy együtt vannak valahol, és talán a csaj csak egy ismerőse volt... talán... Hazamentem, és felhivtam az exet hogy vele van e R*?! Azt mondta, hogy nincs vele...gyanús volt innestől a dolog... Gondoltam sportos leszek és biciklizek egyet, megnézem a buszt legalább hogy mikor megy holnap reggel, mert tervem volt hogy strandolok egyet a mellettünk lévő fürdőbe. Mikor a buszpálya udvar sarkához értem megláttam az exem, az állítólagos barátom, és vmi haverjukat... Halál csend és hullaszag... Mintha észre sem venném őket... mentem tovább, megnéztem a buszt... és mikor visszafele jöttem már senki nem volt ott ahol azelött ők voltak... Hivtam volna újra R*-t, de szintén nem vette fel a telefont... Írtam neki, hogy holnap szeretnék vele beszélni...tisztázzuk ezt az egészet... Nos, majd meglátjuk! De tudom, és sokszor tapasztalta, hogy nem éri meg mártirkodndnom...nem érek el vele semmit! Ha menni akar akkor menjen... ha nem akar maradni, akkor nem mi vagyunk a tökéletes párositás egymásnak. Nem mondom azt, hogy szerelmes vagyok belé, mert 1 hét alatt nem lehet valaki szerelmes egy oyanba akit elötte alig ismert...de valamilyen szinten megszerettem... Ő kicsit olyan, mint amilyen én soha nem mernék lenni... Kicsit félvállról vesz mindent, igényli a határtalan szabadságot... Teljesen más mint én...de bíztam benne hogy az ellentétek vonzzák egymást...de ezek szerint ez esetben mégsem...talán túl nagy az ellentét!
Próbálom pozitivan felfogni a dolgot, bár iszonyat nehéz... Te érezted már úgy, hogy legszívesebben üvöltenél, és csak sírnál, és sírnál...de valahogy nem ment..és érezted hogy csak gyűlik benned a feszültség? Ha igen, akkor tudod, hogy most mit érzek...ha nem, akkor tiszta szívből kívánom, hogy ezt soha ne érezd át!
 
"Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Szerintem ez nem így van. Az agy idővel - hogy megóvja magát - szövetekkel veszi körül a sebet. Így csökken a fájdalom, de a seb megmarad."
"Néha úgy tűnik, hogy álmaink darabokra hullanak kezünk között. Attól tartunk, talán hibáztunk. S mindaz, mit megpróbáltunk oly gyötrelmesen küzdve, mintha örökre kicsúszna kezünk közül."
Holnap folytatom...hátha a holnapi nap jobb lesz, mint a mai volt...:(

süti beállítások módosítása